A ped�lb�l ugr�s

A ped�lb�l ugr�s a tri�l egyik legfontosabb eleme, �s alapj�ul szolg�l egy csom� egy�b tr�kknek, amikre sz�ks�g�nk lehet, ha t�l akarunk l�pni a kezdo szinten. Emellett ez az egyik legfort�lyosabb gyakorlat, amit meg kell tanulni (�m ha egyszer megvan, soha nem kehet elfelejteni).

Szinte minden alkalommal haszn�lhat�. Ha le akarunk menni valahonnan, fel, vagy �t akarunk ugrani egy m�sik akad�lyra, stb. Mindemellett az egyik legatrakt�vabb elem a tri�loz�sban. Az elso alkalommal, mikor siker�l leugrani egy pingpongasztalr�l, biztos, hogy az eg�sz utca meg�ll, �s megcsod�l minket.

Legal�bb egy tucat m�d k�n�lkozik a ped�lb�l ugr�s megtanul�s�hoz. Tal�n a legk�nnyebb a k�vetkezo: a nyeregbol ki�llva pr�b�ljunk egykerekezni, de ne teljes fordulatokkal, csak folyamatos beleteker�sekkel. A l�nyeg, hogy ne engedj�k az elso kereket leesni a talajra. Kicsit m�k�san n�z majd ki, de t�k�letesen megtanulhat� vele a bicaj kezel�se, �s �rezhetj�k, hogy milyen testhelyzetet kell felvenni a gyakorlat pontos kivitelez�s�hez. �ll� helyzetbol kezdve pr�b�ljuk olyan sok�ig a levegoben tartani az elso kereket, ameddig csak tudjuk. Hagyjuk esni, majd szinte r�gjunk bele a ped�lba, hogy �jra emelkedni kezdjen. Ha ez m�r megy, akkor csak egy hajsz�l v�laszt el benn�nket a ped�lb�l ugr�s pontos v�grehajt�s�t�l.

Az igazi ped�lb�l ugr�s majdnem ugyanaz, amit eddig csin�ltunk, a k�l�nbs�g csak annyi, hogy egy kicsivel jobban kell h�zni a korm�nyt, hogy a h�ts� ker�k a levegobe emelkedjen, mikor a ped�lcsap�st ind�tjuk. Ez m�r kis gyakorl�ssal is menni fog ez elozm�nyek ut�n. Legegyszerubb, ha az elso ped�lcsap�ssal megemelj�k az elso kereket, majd a m�sodik beleteker�sn�l m�r az eg�sz bicajt vissz�k magunkkal a levegobe. Kezdetben csak egyet hajtsunk v�gre. Ha hozz�szoktunk az �rz�shez, megpr�b�lhatunk egyszerre t�bb ugr�st is. Fontos m�g megtanulni, hogy mennyit kell tekerni, �s mennyit kell h�zni a bring�n egy bizonyos t�vols�g el�r�s�hez. A v�gso sz�nd�kunk az legyen, hogy nagyj�b�l 2-3 centire meg tudjuk k�zel�teni a c�lt.

M�g egy dolgot meg kell eml�ten�nk, m�gpedig a t�vols�ggal kapcsolatban. Ez egy szimpla szab�ly: min�l lejjebb engedj�k az elso kereket a "nagy" beleteker�s elott, ann�l messzebb fogunk sz�llni. Elegendo v�giggondolni. Ha a bringa majdnem v�zszintes helyzetben van, akkor a ped�lcsap�s energi�ja elore ir�nyul� mozg�ss� fog �talakulni. A m�sik esetben ugyan�gy: f�ggoleges helyzet f�ggoleges elmozdul�st eredm�nyez. Gyakoroljunk szorgalmasan, �s kello ido ut�n k�pesek lesz�nk ak�r az eg�sz napot a h�ts� kerek�nk�n t�lteni.

Az egyens�lyoz�s

A j� egyens�ly�rz�k alapveto, ha tri�lozni akarunk. Egyens�ly n�lk�l a gyakorlatok nem kivitelezhetok (vagy legal�bbis a korrekt m�don nem). Minden tri�l elem az egyens�ly megtart�s�n alapszik, a gyakorlat elkezd�s�tol eg�szen a meg�rkez�sig. Szerencs�re ez olyan technika, amelyet mindenhol �s mindenkor gyakorolhatunk. M�g a hossz�, hideg telek alkalm�val is a gar�zsban, pinc�ben, vagy a nappaliban.

K�tf�le lehetos�g k�z�l v�laszthatunk: az egyhelyben �ll�s �s a pattog�s. Mindketto elsaj�t�t�s�hoz sz�ks�g�nk lesz egy sima, viszonylag lapos talajra. Egy parkol�, vagy a j�tsz�t�r pont megfelelo. Eleinte pr�b�ljuk meg mentbol, lass� gurul�s ut�n beh�zni a f�keket, �s �gy gyakorolni. Ha doln�nk, csak ki kell engedni a f�keket, �s tov�bb g�rd�lni p�r centit, majd �jra meg�llni. Ez sokkal jobb megold�s, mint �lland�an letenni a l�bat.

M�g mielott mindebbe belekezden�nk, ki kell tal�lnunk, melyik a "jobbik" l�bunk a k�t bal k�z�l. O pedig nem m�s, mint amelyiket elol hagyjuk, mikor egy meredekebb lejton gurulunk, �s amelyik egyszeruen biztons�gosabb �rz�st ad, ha elol van. Egyens�lyoz�s, ugr�s k�zben akkor j�runk el helyesen, ha a hajt�karok v�zszintes helyzetben �llnak, �s ezt a "jobbik" l�bunkat tartjuk el�l. Ezt meg kell szokni.

Az egyhelyben �ll�s az, amikor fix helyzetben a korm�nyt elford�tjuk valamelyik oldalra. �ltal�ban a "jobbik" l�bunk fel�. P�ld�ul, ha a bal l�bunk van el�l, akkor az �ra j�r�s�val ellent�tes ir�nyba tekerj�k a korm�nyt f�l�lrol n�zve. Ebbol a helyzetbol - a test�nk teljes m�rt�kben a bringa f�l�tt, k�z�pen �ll - kell kis mozdulatokkal �s beleteker�sekkel megtartani az egyens�lyt (bovebben inf��rt n�zz�k meg a vide�t). Az egyhelyben �csorg�s legink�bb olyan esetben hasznos, mikor stabil, egyenes felsz�nen kell egyens�lyozni, pl. aszfalt, pingpongasztal, pad, tov�bb� ide�lis versenyek k�zbeni szusszan�sra, mivel szinte nem k�v�n semmi energi�t.

A m�sik m�dszer, a helyben pattog�s ezzel szemben akkor muk�dik jobban, ha kis helyen, egyenetlen felsz�nen kell meg�llni. L�nyege egy hint�z�shoz hasonl�t� mozdulatsor, mely sor�n elore-h�tra helyezz�k a test�nket, k�zben pedig mindig megemelj�k az ellent�tes kereket, �s kicsivel arr�bb helyezz�k vissza, �gy tartva meg az egyens�lyt. Ezek a m�dos�t�sok nagyon apr�k, k�v�lrol n�zve olyanok, mintha a bicaj nem is t�rne ki oldalra. Figyelj�nk arra, hogy csak egy-k�t centit mozd�tsunk a kerekeken. A nagy billent�sek lerombolj�k az egyens�lyt, �s nehez�tik a meg�ll�st. Csak �gy, mint az egyhelyben �ll�sn�l, itt is �rdemesebb megn�zni a vide�t, mint a szavakkal veszodni. 

Felugr�s sidehoppal

Az oldalra felugr�s nagyon hasznos, egyetlen baj vele, hogy a magass�g n�veked�s�vel igen neh�zz� v�lik. K�t alapveto technika k�n�lkozik a kivitelez�sre, amelyeket �rdemes j�l megtanulni: beleteker�ssel, vagy statikusan.

Fontos megjegyezni, hogy a sidehophoz sok tr�kk�t kell ismerni. Tudnunk kell egyhelyben egyens�lyozni, ki�llni h�ts� ker�kre, bunnyhopozni �s s�lyt �thelyezni. A h�ts�ra �ll�s miatt elosz�r csak abba az ir�nyba fog menni, amelyik jobban k�zre (l�bra) esik. �ltal�ban mindenkinek van egy k�nyelmesebb oldala, �s csak k�s�rletez�ssel d�ntheto el, melyik az. Ha megvan, akkor �gy �lljunk az akad�ly mell�, hogy elosz�r ezen az oldalon gyakoroljunk. Ezut�n j�l helyezz�k h�tra a s�lyunkat, tehermentes�ts�k az elsot, �s tekerj�nk h�tra a hajt�karon. �gy k�sz�tj�k elo a ki�ll�st. Most j�n a komplik�lt r�sz: egyszerre n�gy dolgot kell elv�gezni. Elsok�nt, ha h�trany�ltunk �s elford�tottuk a ped�lt, engedj�k a f�ken, tekerj�nk bele, ugorjunk f�l a test�nkkel, �s helyezz�k �t a s�lyt arra az oldalra, amerre ugrani akarunk. K�zben r�ntsuk a korm�nyt f�lfel�, �s a k�v�nt ir�nyba is. Ha minden j�l siker�lt, akkor m�r a levegoben vagyunk, az elso ker�k pedig fel�rt az akad�ly f�l�. Hogy a h�ts� is felker�lj�n, fel kell h�zni a l�bainkkal, mint a bunnyhopp eset�ben. Most m�r teljesen f�nt vagyunk az akad�ly f�l�tt, �s az elso ker�k le is �rkezett. A f�ken egy kicsit ereszt�nk, �s az elore gurul�s miatt a h�ts� is sim�n landolt. Huh!

A statikus ugr�s kicsivel k�nnyebb, mivel nincs benne ped�lmozdulat. Csak annyit kell tenn�nk, hogy helyben megemelj�k a h�ts� kereket, �s a visszaes�s lend�let�t haszn�lva felh�zzuk az elsot, majd ugrunk, �s meg�rkez�nk. Alapvetoen egy statikus bunnyhoppot hajtunk v�gre, mik�zben h�tra, fel, majd oldalra rep�l�nk, �s k�zben f�lemelj�k a h�ts� kereket is a l�bak, �s a der�k seg�ts�g�vel. Meg fogjuk l�tni, hogy a mozdulatsor miatt j�val h�tr�bb �rkez�nk meg, mint ahonnan indultunk.

�ltal�ban mindketto tr�kk azonos gyakoris�ggal haszn�lhat�, hogy feljussunk a padokra, far�nk�kre. Min�l magasabbra kell sz�llni, ann�l jobban el kell nagyolni a mozg�st. Ha megn�zz�k a vide�t, j�l l�tszik, hogy amennyire csak lehet, h�tra kell hajolni, �s innen ind�tani a robban�sszeru mozdulatsort.